A tudomány fellegvára

CERN. Kinek mit jelent a CERN? A betűszó talán nem csak azoknak ismerős, akik tudománnyal foglalkoznak, hanem azoknak is, akiknek nem képezi életének szerves részét. Valahogy úgy, mint a Nobel-díj. Arról is van némi fogalma az embernek. Szóval CERN. „Valami tudományos.” Na és bővebben?

Bevallom, sosem tanultam kvantumfizikát. Így csak halvány fogalmam volt arról, mit csinálnak a Svájc és többnyire Franciaország alatt húzódó „csövekben”. Atomok. Ütközés. Kvarkok (akármik is azok). Fizika. Fénysebesség. Na meg persze a Higgs-bozon, ami néhány éve nagyon felkapott téma volt minden médiában. A CERN azonban ennél több. Túlmutat önmagán. Ha megkérdeznék tőlem, hogy mit tartok az emberiség legnagyobb teljesítményének, egészen biztos a CERN-et mondanám. Olyan ez, mint valami „modern kori világ csodája”.

Az ókori párhuzam már csak azért is helytálló, mert hívhatnánk a modern kor Bábel-tornyának is. Számomra egészen elképesztő, hogy annyi nemzet ellentéteiket és érdekeiket félretéve képes volt egy közös – tudományos – célért dolgozni. Nemcsak megalkották, azóta is fenntartják az intézményt, sőt még több ország csatlakozott hozzá.

Amikor a Templeton Program értesítését megkaptam, nagyon vártam, hogy jelentkezhessek rá – habár sok esélyt nem láttam rá, hogy én is részt vehetek a látogatáson, hiszen a vegyészet kissé távol áll a tipikus CERN-es kérdésektől. Annál nagyobb volt az örömöm, mikor megkaptam az értesítést, hogy sokadmagammal utazhatok Svájcba.

A kirándulást áthatotta a tudományos vendégszeretet. A körbevezetésekre igyekeztek magyar kísérőket delegálni, hogy biztosan mindent jól értsünk, esetleg bátrabban is kérdezzünk. Amikor pedig nem volt erre mód, akkor olyan fantasztikus embert kaptunk, Mick-et, aki a legjobb amerikai showmaneket is überelte – csak hogy én is internacionálisan fejezzem ki magam. Olyan fantasztikusan magyarázta el a dolgokat és igyekezett minél többet mutatni, hogy azt tanítani kellene.

Az utazáson és a látogatáson kívül hatalmas élmény volt találkozni a többi Fellow-val is – minden templetonos programról inspirálva érek haza. Nagyon fel tudnak tölteni a többiekkel folytatott értelmes és tartalmas beszélgetések, és arra is mindig rácsodálkozom, hogy mennyi különböző, és okos ember van szétszórva a világban.

Összességében tehát nekem ez a látogatás nagyon sokat adott. Szinte minden területen ért pozitív impulzus, úgyhogy mondhatni többdimenziós élményben lehetett részem ez alatt a pár nap alatt.

Beszámoló: Janzsó-Berend Péter Zoltán Junior Templeton Fellow

Kapcsolódó mentor
Kapcsolódó csoportfacilitátor
Göntér Mónika